Böbi ápolónő, ruhaüzlet tulajdonos, szerető anyuka és társ. Tragikusan indult vállalakozásuk, de arra törekedett, hogy teljesüljenek az álmai. Így mások álmainak a megvalósításában is segít. 

Mi volt a legértékesebb ötleted, és hogyan építetted fel?

Peszegi Renáta Erzsébet, Böbi, tulajdonos, Elizabeth Ruházat: A mi történetünk eleje nem túl boldog.  2016 márciusában nyitottuk meg az üzletet. Előtte hónapokig szemeztem a hellyel, a helyi önkormányzat hirdette, hogy ki lehet bérelni. A Glorius Hotel mellett van, a főtéren, nagyon jó helyen. A kisfiammal sokat sétáltunk erre, mindig nézegettem, hogy milyen jó lenne itt nyitni egy ruhaboltot. Sokszor így feküdtem le, és ezzel a gondolattal is keltem. Elképzeltem, milyen szép lenne, milyen ruhák lennének benne, hogyan nézne ki.

Kétéves volt a kisfiam a nyitás előtt, én pedig a második gyermekünkkel voltam állapotos. Elnyertük a bérleti jogot, március 13-án nyitottunk, 26 hetes terhes voltam. 18-án tudtam meg, hogy meghalt a babám, akivel várandós voltam, kórházba kerültem. Nagyon megviselt, összetörtem. Nagyon kemény időszak elé néztünk. A párom mindenben mellettem volt, sokkal erősebbé tette a kapcsolatunkat ez. Meg ott volt a kisfiam is, rá is figyelnünk kellett. De túléltük.

Itt volt az üzlet, ki kellett nyitni, működtetni kellett, áruval kellett megtölteni. Az elején alig volt pár darab ruha, később egyre inkább fejlődtünk. Ápolóként dolgozom a helyi kórházban. Nagyon szeretem azt a munkát is, sosem éreztem tehernek, mindig várom, hogy indulhassak dolgozni. Érzem, hogy valami fontos dolgot csinálok, amivel segítek másokon, e mellett nyitottam az üzletet. Mindent a saját fizetésünkből tettünk félre, így indultunk.

Amikor bejöttem a kisfiammal, kérdezte: Anyu, miért jövünk ide? Mondtam neki, hogy azért, hogy szebbé varázsoljuk a nőket. Apránként bővültünk. Nagyon sok biztató, támogató szót kaptam. Olyan emberektől is, akikre nem is gondoltam. Volt, aki segített főzni otthon, amíg beteg voltam, más másban próbált. Nagyon sokat kaptam vadidegen emberektől is. A legtöbbet mégis a párom és a kisfiam adta. 

Helyi vállalkozónők adta tanácsokat, volt, aki biztatott, segített, mondta, hogy nagyjából 2 év lesz, amíg minden stabilan helyre áll, és hogy mindig forgassunk be fejlesztésbe, áruba, mert máshogyan nem fog menni. Persze volt olyan is, akin láttam, csak terepszemlére jön.

Ma már jobban ismerik az üzletet, jönnek az Envy márka miatta térségből, Szegedről is vásárolni. Igényes, szép a választék. Gyakran frissítjük is. Nem csak az S-es méretűekre gondolunk, hanem igyekszünk mindenkire. Jó érzés látni, amikor valaki egy szép ruhában, magabiztosabbnak, szebbnek érzi magát. 

Hiszem, hogy mindenkinek megvan az útja, a helye a világban. Szülésznő szerettem volna lenni, de azután a rehabilitációs osztályra vettek fel, most pedig nagyon örülök, hogy ott lehetek. Imádom a munkámat. Próbálunk mindig arra törekedni, hogy minden helyzetből tanuljunk valamit. A párommal és a kisfiammal erős a kapcsolatunk, a tragédia különös módon közelebb hozott bennünket egymáshoz. 

Milyen nagy álmod van?

Egy csomó van. Mindig van. Ebből táplálkozom, ez ad erőt. Hiszem, hogy nincs olyan, amit ne lehetne valóra váltani. 

Mit tanácsolsz másoknak?

Bízzanak magukban, mindent valóra lehet váltani, csak higgyenek benne. Nincs lehetetlen. 

Major Zsuzsanna