Lerobbant az autó? Nem nyílik a kocsi ajtaja? Esetleg az otthonából zárta ki magát? Juhász László azonnal segít! Az ismert makói vállalkozó bármibe is kezdett, csak akkor csinálta, ha jól érezte magát benne. Talán ez a sikerének egyik titka! Most is új szakmát tanult és azt mondta: ez az, amire mindig is vágyott. Szerencsénkre, mert rá mindig számíthatunk, ha baj van.

Tősgyökeres makói családban nőtt fel Juhász László, ahol a szülők és nagyszülők gyári munkásként és a mezőgazdaságban dolgoztak. Példájukat látva ő maga is szorgalmat és kitartást tanult. Már gyermekkorában is érdekelte a szerelgetés. Később, amikor beköszöntött a Diszkó-korszak, figyelme a hangtechnika felé irányult. „Hangfalakat szereltem össze, kísérletezgettem” – mesélte. Ez az érdeklődés meghatározta életének alakulását, hiszen ma, több mint 50 év távlatában, hasonló területen teljesedett ki.

Már 14 évesen tudta, hogy sofőr szeretne lenni: „Először kismotorra, majd autóra és teherautóra vizsgáztam. A katonasághoz már úgy soroztak be, hogy megvolt a B kategóriás jogosítványom, a C-t pedig ott szereztem meg. Ezután a Tejgyárban dolgoztam 15 évet sofőrként.”  Ekkor már határozott célokkal rendelkezett, és nemsokára letette a buszvezetői vizsgát is, majd a Hungaro-Federnél, Tisza Volánnál és Volánbusznál dolgozott.

Juhász László és családja a 90-es évek végén alapítottak saját vállalkozást, az ML Busz BT-t, amelyben fuvarozással és személyszállítással foglalkoztak. „Küzdelmes, ugyanakkor nagyon jó évek voltak ezek. Először a környékbeli napszámosok szállításával kezdtük, akik a hagymaföldekre jártak dolgozni. Emellett kirándulásokra is vittünk csoportokat. Majd később gyárak dolgozóit hordtuk munkába. 2006-ban a Tisza Volánnal szerződtünk le személyszállításra” – idézte fel. 2010-ben a sikeres vállalkozást eladták majd egy darus teherautót vásároltak, amivel a megyében fuvarozott. Később, néhány évig a Tejgyárban hűtőházakat, raktárakat adtak ki.

Azonban az élet közbeszólt. „Stroke-ot kaptam, és nagyon megijedtem. Először azt hittük, hogy a hajtás miatt van, később kiderült, hogy az egészséges életmódra kell odafigyelnem sokkal jobban.” – mondta. Szerencsére a felépülés jól sikerült, bár újra kellett tanulnia mozogni és járni. „Hála az égnek felépültem a strokeból, még az orvosok is elképedtek, hogy sikerült ilyen jól összeszednem magam. Küzdelmes volt, de úgy gondolom, sokat jelentett, hogy tudtam: nem fogom föladni. Újra járni fogok, felépülök. Nem leszek tehetetlen.”

Felépülése után a makói Ipari Parkból kapott árupakolásra megbízást, ahol akkoriban alakított ki az egyik külföldi bolthálózat raktárat. Ekkor vásároltak autómentőt is, hiszen megesett, hogy a kamionok- amelyek szerte Európában fuvaroztak a makói telephelyről – mentésre szorultak. Így, amikor a cég átköltözött Lengyelországba, ismét egy új irányba indult el a vállalkozásuk. Az autómentés lett a fő profil, amit 0-24 órában, ha kell, egész Európában vállalni tud a mai napig. A makói Vásárhelyi utcán van a cég telephelye és itt nyitott később kulcsmásolót is.

„Amikor valakinek valami problémája akad az autóval, autómentőt hív. Nagyon sokszor indultam útnak lerobbant autókat menteni, nemcsak Makó környékén, hanem szerte az országban. De akár külföldre is szívesen megyek segíteni, ha ott akad gond. Azonban az autóval nemcsak út közben lehet probléma. Megeshet, hogy nem indul el, vagy eltűnik a kulcs, esetleg lezár a központi. Egyre több ilyen esethez hívtak ki, amit meg kellett oldani, így kialakítottam az ajtónyitó szolgáltatást. Később pedig adta magát, hogy ez bővült a kulcsmásolással, hiszen igény van rá. Iszonyatos mennyiségű tanulással tudtam eljutni oda, hogy már nem hiszem, hogy van olyan autó, amit ne tudnék kinyitni.”

Juhász László büszke arra, hogy ma már sérülésmentesen tud kinyitni lezárt kocsi- és lakásajtókat, sőt, felesége is tanulja a szakmát. Az élethosszon át tartó kalandos út szerinte nem teljesíthető megfelelő családi háttér, társ nélkül. Négy gyermek van a családban és több unoka, bár ők külföldön élnek, az egyik család hamarosan hazaköltözik és a vállalkozás sikerét segíti.

„Az is fontos, hogy az életben egy olyan társ legyen mellettünk, akivel együtt csinálhatjuk végig. Mi a feleségemmel megbeszélünk mindent, mindenben támogat, akkor is, ha eleinte nem ért vele egyet. Segítjük egymást. Ő volt a városban az első női autóvezető-oktató, ez is egy közös ötletünk volt. Minden kezdet nagyon nehéz, de sosem szabad feladni” – mondta.

A kérdésre, hogy ebben a valamennyire mégiscsak helyhez, asztalhoz kötött munkában mennyire találta meg a boldogságot a több ezer kilométer levezetése után egyértelmű választ adott: „Imádom. Mintha mindig is ezt kerestem volna. A rengeteg utazás után arra jöttem rá, hogy én most már csak ezt szeretném csinálni. Jó érzés segíteni az embereknek. Hétköznapi problémákkal érkeznek, amiket nem tudnak megoldani és nagyon fontos nekik. Nem jutnak be a lakásba vagy nem tudják kinyitni az autót. Addig dolgozom a problémán, amíg meg nem oldom. Ez általában gyorsan sikerül, ha azonban valamiért mégsem, másnapra biztosan tudok megoldást az esetek 99 százalékában. Engem inspirál és boldoggá tesz, hogy a munkámmal elégedett, boldog legyen az ügyfél. A sofőrködést is szerettem. Igazából mindig mindent szerettem, amibe fogtam. Olyasmit sosem csináltam, amit nem tudtam volna szeretettel végezni. Sikerorientált hozzáállás is kell, ehhez jön a pozitív visszajelzés, megerősítés. 55 évesen fogtam neki ennek és ez jól mutatja: sosem késő valami újba kezdeni. Lehet ezt így is.”

Végül egy olyan üzenettel zárja gondolatait, ami mindenki számára fontos lehet: „Az ember soha ne elégedjen meg a középszerűséggel. Mindig törekedjen arra, hogy jobban csinálja, hogy előrébb lépjen. Ha így tesz, akkor az élet mindig megtalálja a módját, hogy visszaadja azt a sok energiát, amit beletett.” Ez a hitvallás vezérli Juhász Lászlót mindennapi életében, és ez teszi őt nemcsak sikeres vállalkozóvá, hanem olyan emberré is, akire a közössége és családja mindig számíthat.

 Nézd meg a GALÉRIÁNKAT: