Tőle kaptam az egyik legértékesebb ötletemet, tőle tanultam a legtöbbet munkáról, alázatról, kitartásról, összefogásról. Tanultam tőle üzletről, emberségről. 

Címlapfotó:handmadeshoes.hu

Ha Józsi nincs, nincs az Értékes Ötletek Blog. Nekem ő példakép volt. Amikor elkezdtem felépíteni magam, a semmiből, és elindítottam a majormedia.hu oldalt, elmondtam neki, mit csinálok, hogyan szeretném, ő mindig azt mondta: Csináld! Szólok, ha jönnek hozzám, gyere és forgasd! Ő volt, aki beszállt anno az Akadémia 5/5 Projektbe is, hogy el tudjak menni a Business and Café Blogger Akadémiájára tanulni.

Felhívtam: Józsi, figyelj, 5 támogatót keresek, akik segítenek elmenni az Akadémiára...nem is hagyta, hogy folytassam, a szavamba vágott, és azt mondta: Zsuzsi! Estig benn vagyok, gyere be bármikor, azonnal adom! 

Józsi mindig hitt bennem, és ez nagyon sokat jelent valakinek, akiben kevesen hisznek, akinek nincs semmije csak a tudása, és az, hogy érzi: együtt akarok másokkal valami jót tenni. Valami erőset, valamit, ami változtat a világon, ha csak kicsiben is. 

 Többször találkoztam vele, több interjú, tudósítás kapcsán beszéltünk. Szerettem vele dolgozni, mert őszinte volt, igazi volt. Szinte most is hallom: Hé, én csak egy egyszerű cigánygyerek vagyok! 

Imádta a családját, a felesége és a kislánya volt a mindene! Sokat mesélt róluk, nagyon büszke volt rájuk. 

Álma volt, hogy taníthasson másokat. Álma volt, hogy rengeteg hírt adjon majd arról, amit csinál. Ó, nem, nem maga miatt. Mások miatt. Legalább ezer terve és ötlete volt arra, hogyan tegye híresebbé a várost. Sokszor sikerült is neki. 

Aki nem ismerte, annak tudnia kell, hogy Józsi alázatos volt a munka iránt, sokszor dolgozott, amikor mások pihentek. Szorgalmas volt, becsülte a munkát. Imádott zenélni. Imádott segíteni másokon. Tőle tanultam ezt, ő ültette a fülembe ezt a gondolkodásmódot, amit a mai napig viszek: senki sem több vagy kevesebb a másiknál, Mindenki megmutathatja, hogy értékes. 

Sokat gondolkodtam rajta, hogyan őrizhetném ezt a tanítást. Hogyan adhatnám tovább, értethetném meg mindenkivel. Azután rájöttem, hogy nem kell. Aki olyan mint ő, tudni fogja, mit kell tennie. Mindig. 

Szóval, ha lehet, akkor éljen úgy tovább az emléke, azzal, amit tanultunk tőle.
Csináld, amit szeretsz! 
Merd megmutatni magad! 
Segíts másoknak!
Legyél alázatos és kitartó!
Legyél laza, lázadó, merd megmondani a tutit! Légy önmagad!

Ha olvasná ezt annyit mondana: Zsuzsi, nem kellett volna ennyire túlbonyolítani, én ennél egyszerűbb gyerek vagyok. Én elkopácsolgatok itt az üzletemben, De figyelj csak, arra gondoltam...
Mindig volt egy ötlete, mindig volt egy terve, mindig készült valamire. 

Sokszor volt, hogy csak úgy felhívott, te, figyelj arra gondoltam.... és mondta. Hazudnék, ha azt mondanám, néha már sok volt, mert mindig volt benne kreativitás. Volt, hogy leráztam, hogy, oké, majd később megcsináljuk, jaj, de ez túl nagy falat lenne, beszéljünk róla majd.... most örülnék, ha beszélnénk.

Nagyon sajnálom, hogy nem kerülhet az interjúalanyok közé, hogy nem beszélhet a legértékesebb ötletéről, hogy nem tudja elmondani nektek azokat a dolgokat,amiket nekem nyilatkozott anno. Ezért mesélem el nektek most ezeket. Hogy tudjátok, volt egy Kaposvári Józsi, a sztárok cipésze, aki szerintem örülne ha tudná, milyen sokan vagytok itt a blogon. 

Major Zsuzsanna, újságíró